hétfő

FESTŐI, TÉLI SZERELEM – ÉS EGY KÖNYVBORÍTÓ

 
Szerelem a trópusi nyárban. Az új regényem egy trópusi mesét mond el. Szerelmes, sokszínű, izgalmas mesét.

Azért térek vissza rá, mert majdnem minden együtt van már. Hónap végére kint lesz a boltokban.
(Vagy ha nem, akkor februárra, de ez már igazán részletkérdés.)

Egy kedves ismerősöm a borító képéről kérdezett, mert tudja, hogy ez benne a legnagyobb nehézség. Egy regényt megírni hat hét alatt, semmiség. De borítóképet találni hozzá… Nem lehetne, hogy inkább írjak gyorsan még egy regényt? Mintha az egyszerűbb volna.

Már az is eszembe jutott, hogy legyen üres. Mármint a borító. Szerző, cím, és kész.
Vagy ráragasztunk egy üres fénykép-keretet, és mindenki tegyen bele olyan képet, amilyet akar…

Azért, a viccelődésen túl, élvezem ezt a keresgélést. A harmadik megjelenő regényem, és már van időm és türelmem végigélni az utolsó mozzanatok apró, örömteli feszültségeit.
A harmadik… de valamiben az első. Most nem vagyok egyedül a célegyenesben.
Többen is segítenek benne. Ha végül meglesz a csodás könyv, majd elmesélem, hogy is volt ez. Ám az biztos, hogy mindenütt a legnagyobb jóindulatot és együttműködést érzem. Nagyszerű viszonyulást, segítő szándékot, igyekezetet. Majdnem azt mondtam, szeretetet. Ez pedig nagyon jó érzés. Erőt adó érzés.

Januári trópus. Pezseg a nyár bennem. Új élet születik. Egy regény meséje életre kel…
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése